Homokkő

A homokkő megjelenésének egyik meghatározó jellemzője a textúrája. Minden homokkő törmelékes és közepesen szemcsés, ami azt jelenti, hogy kőzet- és ásványdarabokból áll, és ezek a töredékek mérete körülbelül 1/4-2 mm. Ezek a töredékek szabad szemmel láthatók (néha csak alig), kézi lencse nélkül. Ennek ellenére a kézi lencse igazán szórakoztató és hasznos eszköz bármilyen kőzet, különösen homokkő megfigyeléséhez.

Míg a homokkő meghatározott szemcsemérete szigorúan korlátozott, sokkal nagyobb a változatosság a szemcsék alakja és a szétválogatásuk tekintetében.

A homokkő szemcsék a teljes spektrumon futhatnak a szögletestől a lekerekítettig. Az „arkose” és a „graywacke” homokkő fajták egyaránt szögletes szemcsékkel rendelkeznek, míg a „kvarc arenit” jól lekerekített szemcsék. A szemcsék alakja egyrészt eredetük eredménye, másrészt azt jelzi, hogy mekkora utat tettek meg a lerakódás előtt.

Hasonlóképpen, a „kvarc arenit” szemcséi nagyon jól válogatnak, míg az „arkose” és a „graywacke” rosszul osztályozott. A szemcseválogatás a szemcseméret változékonyságára utal, így a kvarc arenit szemcséi mind nagyon hasonló méretűek, míg az arkose és a graywacke szemcséi a teljes spektrumot lefedik 1/4-től 2 mm-ig.

A homokkő annyira gyakori és viszonylag felismerhető, hogy azt gondolhatnánk, hogy azonosítása triviális dolog. Bár gyakran ez a helyzet, ez a feltételezés gyakran arra készteti az embereket, hogy más kőzettípusokat tévesen homokkőként azonosítsanak. Mint minden kőzet esetében, fontos, hogy szisztematikusabb megközelítést alkalmazzunk a homokkő és változatai azonosításakor.

A homokkő azonosításához figyelje meg a sziklát, és győződjön meg arról, hogy az egyedi homokszemcsékből áll. Ezek a szemcsék 1/4 és 2 mm közötti méretűek lehetnek. A szikla felülete érdes és szemcsés lesz, akár a csiszolópapír. A homokkő szinte bármilyen színű lehet, de leggyakrabban barna, barna, törtfehér vagy vöröses.

Klasztikus üledék – Kőzet- és ásványtörmelékek összecementálódásából keletkezik
Közepes szemű – Az egyes szemcsék átmérője 1/4 és 2 mm között van
Ezenkívül azonosíthatja a homokkő altípusait azok színe, a szemcsék alakja és a szemcsék válogatása alapján.
Graywacke – Szögletes, rosszul osztályozott szemek, általában szürke vagy sötétszürke
Kvarc Arenit – Lekerekített, jól szétválogatott szemek, általában törtfehér, barna vagy szürkés
Arkose – Szögletes, rosszul szétválogatott szemek, általában vörösesek vagy narancssárgák

A homokkő savval is reagálhat. Inkább közönséges fehér ecetet használok a savtesztekhez, de laboratóriumi körülmények között általában hígított sósavoldatot használnak.

A homokkő savval való reakciójának leggyakoribb oka a cement. Ha a homokkő kalcittal van összecementálva (ami általában az), akkor a cement reakcióba lép és savval pezseg. Sok homokkő azonban más anyaggal (általában szilícium-dioxiddal) van cementálva, amely nem reagál savval, így ez a teszt nem diagnosztikus.

Hülyeségnek tűnhet még feltenni is ezt a kérdést. Látszólag már válaszoltunk erre a kérdésre ebben a cikkben korábban – a homokkő homokból készül, igaz? De az igazi válasz ennél egy kicsit több lehet. Szóval miből készül a homokkő?

Általánosságban elmondható, hogy a homokkő homokszemcsékből áll, amelyek régebbi kőzetekből származnak, amelyeket széttörtek és elhasználtak. A homokszemcsék általában kvarcból vagy földpátból készülnek, de lehet szinte bármilyen ásvány. Ezeket a szemcséket cement köti össze, amely jellemzően szilícium-dioxidból, kalcitból vagy vas-oxidból készül.

Lehetséges kövületeket találni a homokkőben, ha a lerakódás idején megfelelőek voltak a körülmények. A homokkőben közel sem olyan szaporak, mint az agyagpalában vagy a mészkőben, de még mindig viszonylag gyakori előfordulás.

Az ásványok, amelyekből a homokszemek készülnek, általában nagyon kemények. Pontosabban, a legtöbb homokkő elsősorban kvarc- és földpátszemcsékből áll. Ezek az ásványok nagyon gyakoriak a Föld felszínén, és nagyon ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Idővel sok visszaélést képesek elviselni anélkül, hogy teljesen megsemmisülnének.

Más ásványok agyag méretű részecskékre bomlhatnak le vagy teljesen feloldódhatnak, de a kvarc és a földpát hajlamos hosszú ideig megtapadni. Ez azt jelenti, hogy nagy távolságokra szállíthatók, hogy végül összegyűjtsék, átdolgozzák és homokkővé szilárduljanak.

A szemcséket összekötő cement szinte teljes mértékben attól függ, hogy a homokon áthaladó vízben milyen ásványi anyagok vannak jelen a tömörítés és a cementálás idején. Például a szilícium-dioxiddal telített víz átszivárog a homokszemcséken, és fokozatosan bevonja felületüket szilícium-dioxiddal, ahogy az kicsapódik az oldatból, végül összeköti a szemcséket.