A lépcsőkő építésének alapvető lépései: alapkezelés --- rugalmas menet --- előfektetés --- burkolat --- fugázás
1. Alapkezelés
A kő építése előtt alaposan tisztítsa meg a földalapra őrölt hamut, lebegő hamut és egyéb törmeléket, majd drótkefével vagy lapos acéllapáttal tisztítsa meg. Az építés előtt egy cementiszap kötőréteget kell a talajra ecsetelni. A fűgyökér kezelésnél ügyelni kell az építési feltételek teljesítésére, a dekoratív vastagság igényét figyelembe véve, a formális építés előtt tiszta vízzel nedvesítse meg a talajt, de nincs pangó víz.
2. Rugalmas szál
A kőtömbök helyzetének ellenőrzéséhez és ellenőrzéséhez játsszon a függőleges keresztirányító vonallal a mező közepén. A keresztvonal a talajon és egészen a fal aljáig ugrálható. Miután a keresztvonal felbukkan a földön, a kőrácsvonal a kő specifikációi szerint ugrik fel a talajon.
3. Előfektetés
A rajzok tervezési követelményeinek kialakításánál mindenekelőtt a kő színét, textúráját, geometriai méretét, felületi simaságát stb. kell szigorúan megválasztani, majd a rajzok követelményeinek megfelelően előre lerakni. Állítsa be és cserélje ki az előfektetés során előforduló hibákat a legjobb hatás eléréséig. Ugyanakkor ügyeljen a világos színű és a kisebb sűrűségű kőre. A hátoldalt és minden oldalt le kell festeni leválasztószerrel, hogy a kő ne szívjon fel vizet, és ne befolyásolja a kő megjelenését a burkolás során.
4. Kövezés
Ragasztóréteg: Tisztítsa meg az alapréteget a habarcs lerakása előtt, majd öntözőkannával öntsön vizet a sima cementhabarcs megnedvesítéséhez és ecsettel történő átkenéséhez.
Habarcsréteg fektetése: Határozza meg a talajon a kiegyenlítő réteg vastagságát a vízszintes vezérlővonalnak megfelelően, és függőlegesen és vízszintesen szabályozza keresztvonallal. A kőberakáshoz 1:4 (1:3) száraz-kemény habarcsot kell használni, miután az építéshez teljesen felkeverték (a habarcs szárazsága szükséges. A keménységet golyóvá kell gyúrni, és nem laza).
Helyezze a kevert száraz-kemény habarcsot a földre, és egy szürke táblával erősítse meg. Meg kell jegyezni, hogy a habarcs szélességének több mint 1/3-ának kell lennie a kő szélességének, és a habarcs vastagságának körülbelül 3-4 mm-rel magasabbnak kell lennie, mint a vízszintes magasság, és a habarcs vastagságának meg kell lennie 30 mm-re szabályozható.
Térkő: Burkolás előtt nedvesítse be a táblát, és szárítsa meg árnyékban későbbi felhasználás céljából. Először próbálja meg a kövezést, igazítsa össze a függőleges és vízszintes illesztéseket, ütögesse meg gumival az alátétlemezt (ne ütögesse meg közvetlenül a kő elrendezését gumikalapáccsal), és vibrálja a habarcsot a fektetési magasságig. , helyezze félre a deszkát, ellenőrizze, hogy a habarcs felső felülete illeszkedik-e a deszkához, ha van szabad hely, akkor azt száraz és kemény habarccsal kell kitölteni, majd formálisan le kell burkolni.
Öntsön a habarcsrétegre egy réteg sima cement-iszap kötőréteget 0,5 víz-cement arányban. Elhelyezéskor a négy sarkának egyszerre kell leesnie. Gumikalapáccsal vagy fa kalapáccsal ütögesse meg a táblát. Használjon szintet a burkolat magasságának szabályozásához. üzlet.
A varratigény szerint: A kőlapok illesztései burkolásakor legyenek szorosak, általában hézagmentesek.
5. Összeillesztés
A burkolás befejezése után 1-2 nappal a fugázás és a hézagolás történik. A kő színétől függően adjunk a cementszuszpenzióhoz azonos színű ásványi pigmenteket, hogy 1:1 arányú vékony cementiszapot kapjunk, majd adagoljuk a résbe egy hígítóedény segítségével, vagy keverjük össze a színport száraz cementtel. tisztítsa meg a rést. A befejezés után pamut selyemmel tisztítsa meg a kőterítésen lévő cementiszapot, és védje meg.
A lépcsők jól meg vannak építve, de a tájtervezésben a hatást gyakran a helyszín befolyásolja. Általában gyakran vannak terephézagok a helyszínen, és okos kezelési módszerekkel gazdag hierarchikus érzettel rendelkező tájtervezést lehet létrehozni, ami felejthetetlen.
Ennél is fontosabb, hogy a magasságkülönbség tiszteletben tartása csökkentheti a földmunkák mennyiségét, csökkentheti a status quo károsodását, és tükrözheti a helyszín emlékét. Az általánosan használt magasságkülönbség-kezelési módszerek közé tartoznak a lépcsők, az emelvényes ültetőszalagok, a támfalak stb., amelyek művészi kezelési módszereket, például növényeket, tájvázlatokat, kultúrfalakat, padokat stb. alkalmaznak, hogy a magasságkülönbséget a tervezési szempontok közé emeljék.
