A kő gépi képessége általában a fűrészelés, vágás, köszörülés és polírozás egyszerűségére utal. A fűrészelés ugyanaz, a köszörülés és polírozás eltérő vagy közeli, így a legtöbb kőtermék gépi képessége általában a fűrészelési képességre és a csiszolásra vonatkozik. De melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a kőfeldolgozást a mindennapokban?
Az első a kő keménysége
Általánosságban elmondható, hogy minél keményebb a kő, annál nehezebb a megmunkálása, az alakítási technológia követelményei nagyon magasak, a megmunkáló szerszámok kopási foka pedig viszonylag nagy. A kő keménységének növekedésével együtt nő a termék kopásállósága, így a vágási ellenállás is tovább növekszik, így a megmunkáló szerszámokkal szemben támasztott követelmények egyre magasabbak.
A következő a kő összetétele
Mint mindannyian tudjuk, a kő alkotóelemei ásványi anyagokat és vegyi anyagokat tartalmaznak. A különböző ásványi és kémiai összetevők eltérő feldolgozási tulajdonságokkal rendelkeznek. Például a márvány, a fő ásványi összetevők a kalcit és a dolomit, amelyek Mohs-keménysége 3, illetve 3.5-4, keménysége kisebb, mint a gránité, és könnyen feldolgozható. A gránit fő ásványai a kvarc, köszörűkő keménysége 6.5-7. A gépi képesség elsősorban a kvarc és a földpát tartalomtól függ, minél nagyobb a tartalom, annál nehezebb feldolgozni. Kémiai összetétel szempontjából minél magasabb a SiO2 tartalom, annál nehezebb a feldolgozása.
Végül a szikla belseje
Általában ezek a szemek könnyebben feldolgozható szerkezetűek, mint a homogéneké; a finom szemek jobb minőségűek, mint a pelyhek. A sűrűbb kő sokkal fényesebbnek tűnik, mint egy laza kő; az ásványi kristályosság jó, de orientálható is, és az optikai tengely igazítása nagyban javítja a fényességet a polírozás után.
